Gyalogolni jó! - írta riportregénye címéül annak idején Móricz Zsigmond. Az országot járni jó - módosítanám a mondást. Az időtakarékosság, a kényelem arra ösztönöz, hogy a technika segédeszközeit is igénybe vegyem, járva hazám városait, falvait. Az érdeklődésem azonban a mindenre kíváncsi gyalogosé maradt, bekukkantani mindenhová s mindenkivel beszélni, meghallgatni és megosztani örömöt és gondot. Sütkérezni a szeretetben, elviselni a vitázó hevet, néha az ellenszenvet is, amiből szerencsére kevesebb van. S adni is, szeretet, megértést, segítő szót vagy még annál is többet.
OLVASÓK KÖZÖTT KOMÁROMBAN
- NEM FÁRASZT, HA TÖBB ÉLETET KELL ÉLNEM
Ugyan miről is kérdezgethettek volna március 11-én Komáromban, a város szlovákiai oldalán az olvasók, ha nem arról, hogyan lehet egyszerre több életet élni, politikusnak, tudós szociológusnak, írónak és nagymamának lenni s megfelelni mindezeknek az elvárásoknak. Ezekről az írói és személyes dolgokról faggatott a példamutatóan szépen berendezett Pantha rei boltban a műsorvezető Kiss Réka. Hogyan születik egy mű, mennyi benne az önéletrajzi elem, mit akartam vele üzenni, miért úgy és nem másképp bonyolódik a hősök élete – izgalmas és az alkotás folyamatát elevenen érintő kérdéseket kaptam. Közben megtalált a sajtó is, interjút adtam a mind tartalmában, mind küllemében igen rokonszenves szlovákiai magyar nyelvű női magazinnak, az Új Nő-nek. Munkatársuk, Jankovic Nóra alaposan megfaggatott. Beszélnem kellett a helyi tévé kamerája előtt is arról, hogy hogyan lesz egy szakpolitikusból szépíró. Természetesen terveimről is faggattak. Elmondtam, nagy fába vágtam a fejszét, színdarabot írok. Nem maradhatott el a baráti hangulatú este végéről a dedikálás sem.
Kiss Réka volt a kérdező műsorvezető
Jankovic Nóra az Új Nő magazintól interjút készített
Nyilatkoznom kellett a helyi tévének is
A dedikálás sem maradhatott el
IRODALMI SZALON
December 9-én Budapesten Kosánszky Dóra szalonjában találkoztam olvasóimmal s válaszoltam kérdéseikre. Politikusi és írói pályámról faggattak s további terveimről. A felolvasással egybekötött est végén az érdeklődőknek dedikáltam új könyvemet.
NŐ A TELJESSÉG FELÉ
Február 6-án a Micve Klubban „Hírnév” című könyvem kapcsán „Nő a teljesség felé” címmel Bóta Gáborral beszélgettem a női öntudatról, az emberi lélek rejtelmeiről, önmagunkra eszmélésünkről és az élet dolgairól. Beszéltem írói terveimről, de óhatatlanul szóba került a politika is. A holocaust és korának légkörét felidéző novellámat az „Edelmann Liza hagyatéká”-t Tallós Rita színművésznő olvasta fel.
AZ ÍRÓSÁG SZÁMOMRA LÉTFORMA
Közéletről, magánéletről és alkotásról egyaránt sok szó esett azon a beszélgetésen, melyre a példásan megújult Nyíregyháza központjában, a Városi Könyvtár termében került sor a tavalyi Nőnapon. Kérdésekre válaszolva elmondtam, hogy az íróság számomra létforma s a szociográfiától, a publicisztikától jutottam el a szépprózáig.
- Kibújt belőlem a szépíró, irodalmi munkásságom sokban annak a munkának a folytatása szépirodalmi eszközökkel, amit szociológusként elkezdtem. Mindig találok rá időt, elsősorban az állandó utazások fáradalmait enyhítendő, hogy írjak.
A közélethez, miként az íráshoz is bátorság kell. Igazi eredményhez nehéz úton, akár elvesztett csaták árán jutunk el, de nekünk a háborút kell megnyernünk.
A nőnap kapcsán szóltam arról, hogy noha az esélyegyenlőség terén már eddig is sokat ettünk, nem árt, ha kitekintünk az egyenjogúság felhúzott bástyái mögül s megnézzük, mi helyzet a másik nemmel, az hogyan látja életünket s miben tudnánk kölcsönösen megkönnyíti egymás helyzetét – hiszen egymásra vagyunk utalva.
CSAK ANNAK VAN ÉRTELME, HA EGYÜTT JÁRJA VÉGIG AZ ÉLET ÚTJÁT FÉRFI ÉS NŐ
Egy szál piros szegfűvel fogadta Rózsa Endre szocialista képviselő annak a nőnapi beszélgetésnek a vendégeit, akik tavaly március 5-én azért jöttek el Mezőtúron a Városi Könyvtár nagytermébe, hogy a nőnapi megemlékzés keretében találkozzanak és beszélgessenek velem.
Egy kérdésre válaszolva elmondtam, a szolidaritást, a megértést, a társadalmi érzékenységet, a szegényebbek sorsa iránti empátiát és a konkrét tettekben is megnyilvánuló javító szándékot tartom a legfontosabb értékeknek. Kiemeltem a tolerancia fontosságát: a másik nézeteinek meghallgatása, figyelembe vétele nélkül aligha lehetünk úrrá nehézségeinken.
Elmondtam, hogy számomra, jóllehet a női esélyegyenlőség mindig is központi helyet foglalt el mind politikusi, mind írói munkásságomban, elfogadhatatlan, hogy a férfiak életkora nálunk 8 esztendővel kevesebb. Újabb írásaimban többek között ezt a felemás helyzetet kívánom elemezni.
- Csak annak van értelme, ha az életet - ahogy elkezdték, - együtt járja végig, férfi és nő, hisz egyek vagyunk – zártam a közvetlen hangulatú,dedikálással véget érő találkozót.
CIVIL KURÁZSI NÉLKÜL NINCS EGÉSZSÉGES TÁRSADALOM
- Civil kurázsi nélkül nincs demokrácia, egészséges társadalom. – jelentettem ki tavaly egy fórumon Mezőkövesden. A nemek közötti esélyegyenlőség kapcsán a választás szabadságát hangsúlyoztam a családanyaság vagy a karrier között, de nem zártam ki a kettő összeegyeztethetőségét sem, ehhez viszont szükség van a férfitársadalom szolidaritására és segítségére. Hangsúlyoztam, hogy a többségi társadalom felelőssége gondoskodni a kisebbségekről, ugyanakkor a kisebbségnek is vannak kötelességei a neki segítő kezet nyújtó többséggel szemben. A fórum előtt interjút adtam a helyi tv-nek, képviselői, közéleti és írói tevékenységemől beszéltem, majd az Alexandra Könyvesboltban mintegy fél órán keresztül dedikáltam nemrég megjelent könyvemet.
HÍREK
BEMUTATÓ
Edelman Liza hagyatéka és Podlupka című dramatizált novelláim bemutatójára
szeptember 18-án., szombaton, 19.00 órakor kerül sor a Spinoza Házban (1074 Budapest, Dob u. 15.) A novellákat Tallós Rita alkalmazta színpadra. Szereplők: Borsos Luca, Fehér Adrienn, Tallós Rita.
Röviden a két műről:
Edelman Liza hagyatéka
Fény és az árnyék. A megrendítő történet abban a korban játszódik, amikor a gyűlölet és a pusztító indulat végzetesen sötét árnyékot vetett az emberek életére. Hogyan dolgozza fel egy kisfiú az „árulását”, amit a nagymamájával szemben követett el, akit a nyilasok elhurcoltak, majd Auschwitzba deportáltak? Eljön-e egyszer a mindent megtisztító fény? Az elbeszélés felidézi a vidéki zsidóság hajdanvolt életének képeit, emlékeit, és elvezet a holokauszt túlélők második és harmadik generációinak traumájáig és annak feldolgozásáig. Edelman Liza hagyatéka tükröt mutat az egykoron élt, és a mai zsidóság életének is.
Podlupka
Meddig mehetsz el az embertelenségben és mikor kell kimondanod, hogy „nem tovább”? Podlupka című novellámban egy egyszerű parasztasszony fellázadt az embertelenség ellen. Egy hétköznapi nő története az egyáltalán nem hétköznapi döntéséről örök mementóként, emlékezve azokra, akik nem akartak részesei lenni a gyalázatnak. Személyes boldogulása feláldozása árán is azt tette, amit tennie kellett.
Minden érdeklődőt szeretettel várok az előadáson.
BRÜSSZEL, SZERELEMVÁROS
Részlet készülő regényemből
Milán Wanda törzsére egy nőt rajzol, aki egy fényzuhatag közepén táncol. A teste csupa energia, nem ismeri sem a magányt sem az időt. Erőt és szabadságot sugároz. A szenvedély pillanata. Wanda kezében a döntés, meddig őrzi meg a fényben táncoló nő alakját, amit Milán a testére írt. Bármikor eltüntetheti, letörölheti. Egyikük sem tudja: a pillanatnyi szenvedélynek élés vajon az élet legnagyobb beteljesülése, vagy csak játék. Szóval még nem tudják, hogy micsoda, és abban sem biztosak, hogy a megkettőzött vágy átvitte-e már őket az élet másik oldalára, vagy még ezen a parton időznek.
A teljes részletet lásd az "Interjúk, cikkek, publikációk" rovatban
Az esti levegő friss és száraz. Az ablakpárkányra leszáll egy galamb, felfújta magát, szürke tollai elemelkednek a testétől, látszódnak alatta a fehér pihék, sokkal nagyobb így a szokásosnál. A házak tetőcserepei, mint színes építőkockák kapaszkodnak össze, és Milán mélységes meghatódottságot érez a látványtól, mert a gyerekkori játékai jutnak az eszébe. Ragaszkodik ahhoz, hogy a vacsorát ő tálalja fel. Sajtot, paradicsomot, sós vajat és fehér kenyeret tesz az asztalra, és egy kanna hideg menta teát. Hallgatnak. Élvezik az alkonyatot, a fényűzést, hogy előttük az éjszaka, éjszakák és nappalok végtelen sokasága, a kifürkészhetetlen idő, ami bennük és körülöttük formálódik, és minden megtörténhet velük, itt, a városban, amely mindkettőjük számára egyszerre idegen és ismerős, vadonatúj és megszokott. Brüsszel, szerelemváros!
DÍJ A TÁRSADALMILAG HASZNOS MUNKÁÉRT
Herczog László szociális és munkaügyi miniszterrel közösen adtam át március 3-án az Általános Vállakozási Főiskolán a pro Bono díjat, amellyel minden évben azokat a társadalmi és civil vállalkozókat díjazzuk, akik társadalmilag hasznos munkát végeznek, többnyire hátrányos helyzetű, rétegek, csoportok, egyének gyógyítása, ápolása, nevelése érdekében. A nonprofit menedzsment, és az üzlettudományok alkalmazása az önkormányzati- és civilszférára ma már elfogadott szerte a világban.
Lásd részletesebben „Az esélyek útján” rovatot
Simon Dóra reggel még egy televíziós műsorban nyilatkozik a nők hátrányos helyzetéről a válság idején, egy óra múlva viszont már neki sincs állása, mert megszűnt a kutatóintézet, ahol dolgozott. Hiába panaszkodik ismerőseinek és kér segítséget, senki sem tud munkát ajánlani.
Végül egy szerencsés találkozás összehozza a nagyhatalmú televízióssal, aki egyszerre vezeti be a műsorkészítés, és a tévés látszatvilág rejtelmeibe. Janesz ugyanolyan kellemes, mint amilyen taszító férfi, Dórát mégis mágnesként vonzza.
"Nem tudhatod, mit érez egy nő, amikor rájön, hogy senki nem szereti igazán, és csak akkor él, amikor becsukja a szemét és álmodik. Az álmok még mindig biztosan állnak" - mondja a regény hősnője, aki kettős életet él. Egy "valódi" életet a férjével, és egy másikat, amelyet Mirkóval, gyerekkori szerelmével álmodott meg magának.
Főoldal
Február 6-án a Micve Klubban „Hírnév” című könyvem kapcsán „Nő a teljesség felé” címmel Bóta Gáborral beszélgettem a női öntudatról, az emberi lélek rejtelmeiről, önmagunkra eszmélésünkről és az élet dolgairól. Beszéltem írói terveimről, de óhatatlanul szóba került a politika is. A holocaust és korának légkörét felidéző novellámat az „Edelmann Liza hagyatéká”-t Tallós Rita színművésznő olvasta fel. 
- Civil kurázsi nélkül nincs demokrácia, egészséges társadalom. – jelentettem ki tavaly egy fórumon Mezőkövesden. A nemek közötti esélyegyenlőség kapcsán a választás szabadságát hangsúlyoztam a családanyaság vagy a karrier között, de nem zártam ki a kettő összeegyeztethetőségét sem, ehhez viszont szükség van a férfitársadalom szolidaritására és segítségére. Hangsúlyoztam, hogy a többségi társadalom felelőssége gondoskodni a kisebbségekről, ugyanakkor a kisebbségnek is vannak kötelességei a neki segítő kezet nyújtó többséggel szemben. A fórum előtt interjút adtam a helyi tv-nek, képviselői, közéleti és írói tevékenységemől beszéltem, majd az Alexandra Könyvesboltban mintegy fél órán keresztül dedikáltam nemrég megjelent könyvemet.
